Vissza

 

Történeti összefoglalás

 

A Magyar nyelvész pályaképek és önvallomások című sorozat műfajilag nehezen skatulyázható. Különlegességét az adja – egyebek között –, hogy írásban, video- és hangfelvételen mutatom be nyelvész pályatársaimat, – köztük a társtudományok néhány jeles képviselőjét is –, akiknek tudományos munkássága elismert (ezt tudományos fokozatok is hitelesítik), eredményesen működtek/működnek a felsőoktatásban, s jelentős szakmai irányító és közéleti szerepet töltöttek/töltenek be.

A pályaképeknek általam választott formája – azaz a) hogy ki-ki személyesen önvallomásként szubjektíven beszélhessen pályájáról, szakmai tevékenységéről, megvalósított vagy csak megálmodott terveiről, b) hogy munkáinak bibliográfiája hitelesítse a megrajzolt pályaképet, c) hogy kortársi méltatást is adjunk róla – reményeink szerint hozzásegít a tudós személyiségek jobb megismeréséhez, objektív megítéléséhez, társadalmi megbecsüléséhez..

Az "anyaggyűjtést" az elmúlt század hetvenes éveinek a közepén kezdtem, amikor az MTA Nyelvtudományi Intézetének fonetikai osztályán végzett munkám mellett, a kísérleti fonetikában használt kép- és hangrögzítő eszközeink felhasználásával felvételeket készítettem. A munkát 2002-ig az ELTE Fonetikai Tanszékén, azóta pedig privát fonetikai műhelyemben folytatom. Elképzelésem megvalósításában ez ideig több mint nyolcvanan működtek közre, ennyien vállalták a „megmérettetést”, „vallottak” magukról, akik ebben a formában is szóltak a jövő nyelvészeihez, s nemcsak hozzájuk. A felkérésekben semminemű diszkrimináció nem érvényesült. Őszintén sajnálom, hogy többen nemet mondtak, köztük voltak olyanok, akik csupán a kép- és hangfelvételtől idegenkedtek. Máskor én késtem el a felvétellel. A kivitelezésben munkatársaim közül többen segítettek mind az intézetben, mind az egyetemen. Köszönet illeti nyelvész kollégáimat, akik felkérésemre vállalkoztak egy-egy életmű méltatására. Tartozom a szakmai nyilvánosságnak azzal a közléssel, hogy ezt a munkát teljességgel „önszorgalomból” végeztem és végzem. Nem volt sose munkaköri kötelességem, és semminemű anyagi ellenszolgáltatásban ezért nem részesültem.

A videofelvételen megörökített „külsőből”, a lélek tükreként ismert arckifejezésből, valamint az élőszó erejével kifejezett gondolatokból ránk sugárzó emberi habitus hatása lenyűgözőbb minden írott szövegnél. Látva, hallgatva és olvasva az elmúlt század utolsó negyedének nyelvészeit páratlan élménnyel gazdagodhatunk, s még nagyobb időtávlatban is emberi közelségbe kerülnek. A Magyar nyelvész pályaképek és önvallomások nemcsak páratlan élmény, érdekes látvány, „hallvány” és olvasmány, hanem értékes szakma- és kortörténeti dokumentum is az utánunk jövő értelmiségiek számára.

Ameddig azonban csak egy közhasználatra alkalmatlan videoszalag őrzi az eddig összegyűlt s nagyrészt már pótolhatatlan anyagot, annak sem az oktatásban, sem a tudományos kutatásban való felhasználására nincsen lehetőség. Ezért kezdtem el 1994-ben füzetenként közreadni a pályaképeket. Az önvallomásokat publikációs listával és kortársi méltatásokkal egészítettem ki. Eddig 63 füzetet tudtunk megjelentetni. Számos érv szól amellett, hogy ebben a formában érdemes folytatni a sorozatot. Ha majd igényesebb és korszerű formában való publikálásra nyílik lehetőség (pl. CD-n, DVD-n, könyvként), az "anyag" rendezett, egybeszerkesztett formában már rendelkezésre áll.

A) Az eddig megjelent füzetek az alábbi nyelvészekről szólnak: Adamik Tamás, Balázs Géza, Balázs János, Bańczerowski Janusz, Bárczi Géza, Békési Imre, Bencédy József, Bencze Lóránt, Benkő Loránd, Bereczki Gábor, Bolla Kálmán, Büky Béla, Büky László, Czeglédy Károly, Deme László, Domokos Pál Péter, Domokos Péter, Éder Zoltán, Fábián Pál, Földi Éva, Gadányi Károly, Gregor Ferenc, Gulya János, Hadrovics László, Hajdú Péter, Havas Ferenc, Herman József, Hidasi Judit, Imre Samu, Cs. Jónás Erzsébet, Kakuk Zsuzsa, Kálmán Béla, Károly Sándor, Kemény Gábor, Klaudy Kinga, Kovalovszky Miklós, Keresztury Dezső, Kiefer Ferenc, Lendvai Endre, Lőrincze Lajos, B. Lőrinczy Éva, Mollay Károly, Nyíri Antal, Nyomárkay István. Papp Ferenc, Papp László, Péntek János, Péter Mihály, Pusztay János, Rácz Endre, Rédei Károly, Subosits István, Szabó Dénes, Szabó József, Szabó T. Attila, Szathmári István, Szende Aladár, Szende Tamás, Szépe György, Tompa József, H. Tóth Imre, Végh József, Wacha Imre, Zimányi Árpád, Zoltán András, és Zsilka János.

B) Kiadásra kész kézirat van az alábbiakról: Balogh Lajos, Elekfi László, Hajdú Mihály, Keresztes László, Keszler Borbála, É. Kiss Katalin, Kiss Lajos, Róna–Tas András, Telegdi Zsigmond, Vértes O. András.

C) Részben elkészült: Agyagási Klára, Bakró-Nagy Marianne, Balogh Dezső, Bartók János, Dezső László, Erdődi József, Fogarasi Miklós, Grétsy László, Hegedűs József, Juhász József, Lakó György, Molnár József, Prószéky Gábor, J. Soltész Katalin, Tamás Lajos.

D) Újabb felkérések:

E) Visszaléptek:  Juhász Dezső, (Molnár Zoltán), Nyirkos István

F) Elzárkóztak: Bakos Ferenc, Csúcs Sándor, Harmatta János, Honti László, Kassai Ilona, Király Péter, Ligeti Lajos, Pete István, Sebestyén Árpád, Vekerdi József, Zaicz Gábor.