A beszédszöveg fonetikai szerkezete

 

Az alább közölt szövegrészlet a pedagógusjelöltek részére szervezett szép magyar beszéd versenyek országos döntőjének volt kötelező szövege 1987-ben. A szöveget PL felolvasásában az ELTE fonetikai laboratóriumában vettem hangszalagra. A hanganyagon műszeres elemzéseket is végeztem. Szövegelemzést az EFF 1. kötetében adtam róla (Bolla EFF 1. 1988, 55–69). Az elemzés statisztikai adatai a szöveg után olvashatók.

 

 

PL értő-értető meghangosításában

 

Apáczai Csere János: Az iskolák fölöttébb szükséges voltáról...

(Részlet)

 

...boldog Isten! Milyen csodálatos dolog az az írás és az írás olvasása! Milyen csodálatos, hogy ezeknek a vonalacskáknak különböző alakjai majd a gyönyörnek, majd a fájdalomnak, majd a szeretetnek, majd a gyűlöletnek, majd a békének, majd a háborúnak, majd a csendnek, majd a viharnak képzeteit és fogalmait keltik fel lelkünkben...

    Ideje hát, hogy felébredj te álmos, te mámoros, te hályogos szemű magyar nép! Végre, végre ébredj fel az álomkórból, leheld ki magadból Bakkhoszt, kinek folyton áldozol, oszlasd el gyógyírral szemeid homályát! Nézd, szemléld, vizsgáld, milyen forrásból ered tömérdek nyomorúságod, melynek súlya alatt görnyedsz. Drága gyermekeid, hazánk reményei már bölcsőjüktől fogva a tudatlanság feneketlen örvényébe merülnek, és így felnőtt korukban sem látják meg soha a világosságot, sem saját javukat, sem a haza javát. Még egyszer mondom hát, serkenj fel, és Állíts alsó iskolákat! Gondolj a híres rabbinus szavaira: Aki gyermekkorában tanul, mihez hasonlít? Új papirosra írt tintához. Aki öreg korában tanul, mihez hasonlít? Régi, megkopott papirosra írt tintához.¸ ...

    Igen nagy tehát, mint látjátok mély belátású hallgatóim, az alsó iskolák haszna, a szükségességük pedig éppen a legnagyobb. És mégis, ha a kultúra magasabbra nem tör, s nem nő át a triviális iskola keretei közé, akkor ezekből az iskolákból aligha árad majd érezhető módon bármely népre is olyan műveltség, amely másokénál előbbre való volna.

 

In: Magyar logikácska és egyéb írások. Kriterion Könykiadó, Bukarest,

1975, 133., 135–6.

 

A szövegrész statisztikája

Hangzásidő összesen:          130300 ms = 100%

Ebből szünet:                         32510 ms =   25%

Fonációs szakasz:                   97790 ms =   75%

 

Beszédsebesség:                          8,8 hang/s

Szünetek nélkül:                         11,7 hang/s

 

Szünetek száma:                        43 = 100%

Ebből 250 ms alatt:                     10 =   23%

251–500 ms között:                      5 =   12%

501–1000 ms között:                   21 =  49%

1001–1500 ms között:                   5 =  12%

1501–2000 ms között:                   2 =    5%

 

A fonációs szakaszok száma       61 = 100%

500 ms-nál rövidebb:                     1 =     2%

500–1000 ms között:                    10 =   16%

1001–1500 ms között:                  20 =    33%

1501–2000 ms között:                  13 =    21%

2001–2500 ms között:                    6 =    10%

2501–3000 ms között:                    6 =    10%

3001–3500 ms között:                    4 =      7%

3501 ms-nál hosszabb:                    1 =      2%

 

A frekvenciacsúcsok száma:           70 = 100%

Magas hangfekvésben (+):                25 =  36%

Közepes hangfekvésben (x):             36 =   51%

Mély hangfekvésben (-):                    9 =   13%

 

Az erősségi csúcsok száma              66 = 100%

Erős zónában (+):                            29 =  44%

Közepes zónában (x):                       35 =  53%

Gyenge zónában (-):                           2 =   3%

 

A felolvasó hangjának jellemzői

Hangmagasságának középértéke:            125 Hz

Szubjektív hangterjedelme:                 75–175 Hz

Hangköze:                                            57%

A hangerő középértéke:                         25 dB

Dinamikai terjedelme:                         10–40 dB

Erősségi mutatója:                                 75%