AZ EGYETEMI FONETIKAI FÜZETEK 33 KÖTETÉNEK BIBLIOGRÁFIÁJA

Alkotó-/sorozatszerkesztő: Bolla Kálmán

                                                          ISSN 0238-549X

 

Kötetcímek

  1. Szép szóval igazat. Szakmai segédlet a pedagógusjelöltek országos Kazinczy-versenyéhez. 1988.

  2. Tiszta beszéd. 1989.

  3. Földi Éva (szerk.): Studia in honorem K. Bolla. Oblata a collegis et discipulis. 1990.

  4. Szövegforma, szövegértelmezés, szövegmondás. A szép magyar beszéd versenyei     felsőoktatási intézményekben. 1991.

  5. A beszéd és hangzási jellemzői. 1992.

  6. Dr. Lángi Péter: Számítógép alkalmazása a hangtan középfokú oktatásában. 1992.

  7. Bolla Kálmán: Szupraszegmentális elemzések. 1992.

  8. A köznyelviség problémái a magyarban. 1993.

  9. Bolla Kálmán: A magyar beszéd szegmentális elemei 1. A beszédhangok artikulációs és
         akusztikus diagramjai férfi ejtésben.
1993.

10. Nyelvi norma és kiejtési sztenderd a magyarban. 1994.

11. Bolla Kálmán: A magyar beszéd szegmentális elemei 2. A beszédhangok artikulációs és
        akusztikus diagramjai női ejtésben.
1994.

12. Szupraszegmentális hangszerkezetek a magyarban. 1994.

13. Bolla Kálmán: A magyar beszédhangok akusztikus jellemzői. 1994.

14. Bolla Kálmán: A beszédhangok fonetikus jelölése. 1994.

15. Bolla Kálmán (összeáll.): Szöveggyűjtemény a szép magyar beszéd tanulmányozásához. 1995.

16. Nyelvhasználat és beszédkultúra. 1995.

17. A magyar hangtan válogatott bibliográfiája (1971–1995). 1996.

18. Írott szöveg – hangzó forma. 1996.

19. A művészi szövegmondás fonetikai jellemzői- 1996.

20. Földi Éva: Az érzelemkifejezés szupraszegmentális formái és percepciója. 1996.

21. A szép magyar beszédért. Versenyek és konferenciák. 1997.

22. A szövegfeldolgozás gyakorlata. 1998.

23. A nyelvhasználat erkölcse és nemzeti tudat. 1998.

24. Beszéd- és íráskultúránk időszerű kérdései. 1998.

25. Nyelvhasználati sajátságok. 1999.

26. Írásmű és élőszó nyelvhasználati aspektusból. 1999.

27. 10. Egyetemi Anyanyelvi Napok. 2000.

28. Szövegfonetikai elemzések. 2000.

29. Szépen, jól, meggyőzően magyarul. 2001.

30. Subosits István: A beszéd rendellenességei. 2001.

31. Gondolatok a magyar helyesbeszédről. 2001.

32. 12. Egyetemi Anyanyelvi Napok. 2002.

33. A magyar helyesbeszédért. 2002.

 

Önálló kötetek

A magyar hangtan válogatott bibliográfiája 1971–1995. Szerk. Bolla Kálmán. 17. 1996.

Bolla Kálmán: Szupraszegmentális elemzések. 7. 1992

Bolla Kálmán: A magyar beszéd szegmentális elemei 1. (A beszédhangok artikulációs és akusztikus diagramjai férfiejtésben). 9. 1993.

Bolla Kálmán: A magyar beszéd szegmentális elemei 2. (A beszédhangok artikulációs és akusztikus diagramjai női ejtésben). 11. 1994.

Bolla Kálmán: A magyar beszédhangok akusztikus jellemzői. 13. 1994.

Bolla Kálmán: A beszédhangok fonetikus jelölése. 14. 1994.

Földi Éva: Az érzelemkifejezés szupraszegmentális formái és percepciója. 20. 1996.

Lángi Péter: Számítógép alkalmazása a hangtan középfokú oktatásában. 6. 1992.

Subosits István: A beszéd rendellenességei. 30. 2001.

Szöveggyűjtemény a szép magyar beszéd tanulmányozásához. Összeáll. Bolla Kálmán. 15. 1995.

*

Studia in honorem K. Bolla. Oblata a collegis et discipulis. Szerk. Földi Éva. 3. 1990.

Tanulmányok, cikkek

E. Abaffy Erzsébet: XVI. századi missziliseink művelődéstörténeti tanulságai. 3. 1990, 11–5.

L. Aczél Petra: A felelős szó. 32. 2002, 62. p.

L. Aczél Petra: A műveltség retorikája, (Az Egyetemi Anyanyelvi Napok retorikai
        versenyéről). 29. 49–50.

Adamik Tamás: A retorikai szituáció: a szónoki beszéd fajai és részei. 29. 2001, 7–20.

Ajtony Péter: Az előadó személyisége. 21. 1997, 99–101.

Andó Éva: A kevély kiskakas. Elemzés. 19. 1996, 72–92.

Andó Éva: A művészi előadásmód és a Kazinczy-versenyek szövegmondásai. 21. 1997, 109–12.

Andó Éva: Élőnyelvi magnyilatkozások szupraszegmentális elemzése. 12. 1994, 45–65.

Andó Éva: Horváth Dezső: Az ötvös halála. (Szövegfonetikai elemzés). 12. 1994, 106–18.

Andó Éva: Kiejtési verseny nem magyar anyanyelvűeknek az Egyetemi Anyanyelvi
        Napokon.
21. 1997, 42–3.

Andó Éva: Móra Ferenc: Mindenféle házak. Elemzés. 19. 1996, 51–71.

Andó Éva: Nem magyar anyanyelvűek szép magyar beszéd versenye. 23. 1998, 37–8.

Andó Éva: Szövegegész – szövegrész. 22. 38–41.

Andó Éva–Cserna Dorottya–Forgó Zoltán: A pécsi országos döntő kötelező szövegének
        hibaelemzése.
16. 1996, 93–9.

Andó Éva–Forgó Zoltán: Az 1995. évi országos döntő kötelező szövegének elemző
        bemutatása.
18. 1996, 129–33.

Andó Éva–Forgó Zoltán: Jó és rossz az 1997. évi jubileumi döntő kötelező szövegének
        előadásaiban.
22. 1998, 57–62.

Andó Éva–Forgó Zoltán: Szövegértés, szövegértelmezés, szövegmondás. (Az 1996. évi
        országos döntő kötelező szövegének hibaelemzése).
21. 1997, 149–53.

Antalné Szabó Ágnes: Az Egyetemi Anyanyelvi Napok helyesírási versenyének értékelése.
       
8. 1993, 37–40.

Antalné Szabó Ágnes: Egy helyesírási verseny margójára. 16. 1995, 34–9.

Antalné Szabó Ágnes: Helyesírás és általános műveltség. 23. 1998, 40–5.

Antalné Szabó Ágnes: Helyes írás-e a helyesírás? 27. 2000, 34–40.

Antalné Szabó Ágnes: Helyesírás versenyben. 29. 33–7.

Antalné Szabó Ágnes: Helyesírási tudáspróba az Egyetemi Anyanyelvi Napokon. 10. 1994, 36–9.

Antalné Szabó Ágnes: Helyesírási verseny az Egyetemi Anyanyelvi Napokon.25. 1999, 68–72.

Antalné Szabó Ágnes: Helyesírás-tanulás lépésről lépésre. 32. 2002, 43–50.

Antalné Szabó Ágnes: Hogyan mérhetjük a helyesírásunkat? 18. 1996, 53–9.

Antalné Szabó Ágnes: Miért tanuljuk a helyesírást? 21. 1997, 45–50.

Bajkóné Révész Zsuzsa: A magyar nyelv megmentéséért. 1. 1988, 10–3.

Balázs Géza: A szónok magatartása. A nyilvánosság előtti megszólalás meghatározói.
        26. 1999, 58–68.

Balázs Géza: Helyesbeszéd és helyesírás a tömegkommunikációban. 24. 1998, 45–52.

Balázs Géza: Hogyan hat a tömegtájékoztatás nyelvhasználatunkra? 21. 1997, 20–31.

Balázs Géza: Kommunikációs zavarok mindennapi nyelvhasználatunkban. 18. 1996, 111–28.

Balázs Géza: Komplex szövegtani elemzés Ady szövege alapján. 8. 1993, 103–8.

Balázs Géza: Napjaink közéleti megnyilatkozásainak hangzásáról. 5. 1992, 137–42.

Balázs János: A szöveg szemantikai szerkezete. 2. 1989, 27–33.

Bańczerowski Janusz: A lengyel és a magyar vokális fonémakapcsolatokról. 3. 1990, 17–20.

Bańczerowski Janusz: A nyelv és a nyelvhasználat aktuális kérdései. 24. 1998, 7–24.

Bańczerowski Janusz: A nyelvhasználat erkölcse. 23. 1998, 19–30.

Bańczerowski Janusz: Nyelvközösségi és nyelvpolitikai kérdések – kihívások és lehetőségek.
        27. 2000, 9–23.

Bartha Csilla: Magyar nyelv – magyar közösségek – kétnyelvűség. 32. 2002, 9–29.

Bartha Csilla: Szépen magyarul, avagy az 1996. évi Egyetemi Anyanyelvi Napok első
        kiejtési versenye nem magyar anyanyelvűek számára.
18. 1996, 49–51.

Batki Jenőné: Gondolatok a helyesen intonált beszédről a tanárképző főiskolai
        beszédművelő gyakorlatok tapasztalatai alapján.
8. 1993, 84–6.

Batki Jenőné: Helyi és regionális televíziók hanghatása a beszédkultúrára. (Fiatal
        munkatársak „hangja” a televízióban).
31. 2001, 89–92.

Békési Imre: A szembeállító ellentét jelentésszerkezetéről. 8. 1993, 150–4.

Békési Imre: A szöveg szintaktikai szerkezete. 2. 1989, 40–7.

Benczik Vilmos: A nyelv az elsődleges és másodlagos szóbeliségben. 26. 1999, 49–57.

Benkő Loránd: Az időtartam-átváltásról. 3. 1990, 21–8.

Benkő Loránd: Kiejtési versenyeink múltja és jelene. 4. 1991, 15–26.

Bolla Kálmán: A beszéd hangzáshű lejegyzésének néhány elméleti és gyakorlati kérdése.
       
18. 1996, 93–106.

Bolla Kálmán: A beszéd minősége. A verseny összegző értékelése. 21. 1997, 71–2.

Bolla Kálmán: A beszédszöveg fonetikai szerkezetéről. 2. 1989, 54–9.

Bolla Kálmán: A beszédszöveg fonetikai szerkezetéről elméleti és módszertani
        megközelítésben.
28. 69–141.

Bolla Kálmán: A beszédszöveg hangszerkezete és a hangtest struktúraképző esz-közei. 21. 1997, 87–90.

Bolla Kálmán: A fonetika műhelyéből. (Tervek, eredmények, problémák). 4. 1991, 63–74.

Bolla Kálmán: A hangminőség mérhetősége mint a kiejtésszabályozás alapja. 5. 1992, 103–14.

Bolla Kálmán: A hangzásforma akusztikus paraméterei. 4. 1991, 111–24.

Bolla Kálmán: A közéleti beszéd a nyelvi norma és a kiejtési sztenderd szempontjából. 10. 1994, 23–30.

Bolla Kálmán: A köznyelvi kiejtés szabályozásának elvi és fonetikai bázisa. 10. 1994, 87–91.

Bolla Kálmán: A magyar hangtan időszerű problémái. 2. 1989, 79–97.

Bolla Kálmán: A mai magyar beszéd minőségének tükröződése a szövegmondásokban.
        31. 2001, 27–33.

Bolla Kálmán: A rest szamár. Elemzés. 19. 1996, 7–35.

Bolla Kálmán: A rest szamár. Beszédszöveg fonetikus lejegyzésben. 18. 1996, 92. p.

Bolla Kálmán: A szöveg fonetikai megformálásáról. 8. 1993, 109–14.

Bolla Kálmán: A szupraszegmentális forma változékonyságáról. 32. 2002, 79–125.

Bolla Kálmán: Adalékok a fonetika történetéhez a budapesti tudományegyetemen. 27. 2000, 51–8.

Bolla Kálmán: Apáczai Csere János: Az iskolák felettébb szükséges voltáról. (Részlet).
         Elemzés.
1. 1988, 56–69.

Bolla Kálmán: Az akusztikus forma fonetikai szerkezete. Meghangosított írásmű
        kísérleti-fonetikai elemzése
. 25. 1999, 102–37.

Bolla Kálmán: Az írás meghangosításától a művészi szövegmondásig. 19. 1996, 5–6.

Bolla Kálmán: Bárczi Géza: A magyar nyelv életrajza. (Részlet). Elemzés. 19. 1996, 131–41.

Bolla Kálmán: Beszéd- és hangtan önálló oktatási program az ELTE-n. 16. 1996, 103–4.

Bolla Kálmán: Beszédkultúránk és a magyar helyesbeszéd időszerű kérdései. 24. 1997, 31–45.

Bolla Kálmán: Egy „médiastílusban" elhangzott riport kísérleti-fonetikai vizsgálata.
        25. 1999, 84–101.

Bolla Kálmán: Egy szöveg négy előadásban. (A szupraszegmentális hangszerkezet
        összehasonlító vizsgálata).
33. 2002, 81–108.

Bolla Kálmán: Felhívás a felsőoktatási intézményekhez. 5. 1992, 7. p.

Bolla Kálmán: Igaz történet a sasról. Elemzés. 19. 1996, 118–30.

Bolla Kálmán: Merre tart a magyar kiejtés?! 25. 1999, 9–21.

Bolla Kálmán: Mese a csigákról. Elemzés. 19. 1996, 35–50.

Bolla Kálmán: Perújrafelvétel a magyar helyesbeszéd ügyében. 31. 2001, 78–85.

Bolla Kálmán: Rácz Olivér: Latiatuc feleym zumtuchel mic vogmuc…(Szövegfonetikai
        elemzés).
12. 1994, 69–89.

Bolla Kálmán: Radnóti Miklós: Nem tudhatom. (Részlet). Elemzés. 19. 1996, 142–52.

Bolla Kálmán: Részlet a zsűri szakmai értékeléséből. 26. 1999, 18–9.

Bolla Kálmán: Spontán szöveg és kifejező elmondása. 22. 1998, 7–22.

Bolla Kálmán: „Színvonalas, szép verseny volt”. (Részletek a zsűri értékeléséből). 28. 2000, 22–24.

Bolla Kálmán: Tettekkel a magyar helyesbeszédért. 33. 2002, 21–5.

Bolla Kálmán–Forgó Zoltán: A szövegmondás szupraszegmentális fonetikai elemzése. 8. 1993, 175–86.

Bolla Kálmán–Földi Éva: A felolvasás szupraszegmentális szerkezetének fonetikai elemzése.
       
5. 1992, 51–63.

Bolla Kálmán–Földi Éva: A reprodukáló beszéd akusztikus szerkezete. (A verseny kötelező
        szövegének mintaszerű elmondásáról).
24. 1998, 92–116.

Bolla Kálmán–Földi Éva: Az országos döntő kötelező szövegének előadásáról. 24. 1998, 117–23.

D. Mátai Mária: Hol?, honnan?, hová? 3. 1990, 107–10.

Deme László: A hangzásforma hírértéke – a hírérték hangzásformája. 4. 1991, 75–86.

Deme László: A szövegmondásról – és a szövegről. 1. 1988, 47–54.

Deme László: A szövegszerkezet komplex vizsgálatához. 2. 1989, 25–6.

Deme László: Anyanyelvünk a változó társadalomban. 4. 1991, 27–41.

Deme László: Pilinszky János: Ismét a színházról. (Részlet). Elemzés. 1. 1988, 116–22.

Deme László: Standard, regionalitás, provincialitás. 8. 1993, 65–71.

Deme László: Szövegalkat és hangzásforma. 1992, 5. 95–101.

Deme László: Szövegalkat, szövegalkotás, szövegalakítás. 3. 1990, 29–34.

Éder Zoltán: A versmondó versenyről. 25. 1999, 80. p.

Éder Zoltán: „én hangosan írok”. Hangzás és íráskép viszonya Babits Mihály
        A gólyakalifa című regényében.
18. 1996, 31–5.

Eisemann György: A magyar lírai modernség kialakulása és a nyelv. 24. 1998, 59–66.

Eisemann György: A 11. Egyetemi Anyanyelvi Napok versmondó versenyéről. 29. 45–6.

Eisemann György: A 12. Egyetemi Anyanyelvi Napok versmondó versenyéről. 32. 2002, 58–9.

Elekfi László: Bárczi Géza: A nyelvi eszmény. (Részlet). Elemzés. 1. 1988, 71–82.

Elekfi László: Zolnai Béla: Visszapillantás. (Részlet). Elemzés. 1. 1988, 132–6.

Erdei Iván: A beszédművészet és a művészi beszéd. 5. 1992, 133–5.

Erdei Iván: Visszaemlékezés az 1973-as versenyre. 1. 1988, 27–8.

Fábián Pál: Az élőszó írásbeli rögzítése és a helyesírás. 18. 1996, 78–84.

Fábián Pál: Babits Mihály: Örökségem. Elemzés. 2. 1989, 34–9.

Fábián Pál: Bolla Kálmán köszöntése. 3. 1990, 7–9.

Fábián Pál: Íráskultúránk és helyesírásunk időszerű kérdései. 24. 1998, 25–31.

Fábián Pál: Visszaemlékezés a kezdetekre. 4. 1991, 47. p.

Farkas Tamás: A nyelvhelyességi versenyről. 23. 1998, 45–8.

Farkas Tamás: A nyelvhasználati versenyről. 25. 1999, 74–8.

Farkas Tamás: A nyelvhasználati versenyről. 27. 2000, 42–6.

Fehér Erzsébet: A hangzó vers üzenete. (Versmondó verseny 1995). 16. 1995, 43–6.

Farkas Tamás: A Szépen, jól magyarul nyelvhasználati vetélkedőről. 32. 2002, 52–6.

Farkas Tamás: Szépen, jól magyarul nyelvhelyességi vetélkedő. 29. 39–43.

Fehér Erzsébet: Versmondó verseny 1996. 18. 1996, 62–3.

Fehér Erzsébet: Versmondó verseny 1997. 21. 1997, 54–5.

B. Fejes Katalin: A versmondatok megszólaltatásának néhány tanulsága. 28. 2000, 59–61.

Fodor Katalin: A pedagógusjelöltek Kazinczyról elnevezett szép magyar beszéd országos
        versenyének tizenöt éve.
1. 1988, 19–26.

Fodor Katalin: Az 1988. évi országos döntőről. 2. 1989, 9–11.

Fodor Katalin: Az 1989. évi országos döntőről. 2. 1989, 74–5.

Forgó Zoltán: Az 1994. évi versmondó versenyről. 10. 1994, 44–5.

Forgó Zoltán: Az 1995. évi Egyetemi Anyanyelvi Napok szép magyar beszéd versenyéről.
       
16. 1995, 29–32.

Forgó Zoltán: Az 1996. évi szép magyar beszéd, helyes kiejtés versenyéről. 18. 1996, 45–7.

Forgó Zoltán: Az 1997. évi szép magyar beszéd, helyes kiejtés versenyéről. 21. 1997, 37–40.

Forgó Zoltán: Az 1998. évi Egyetemi Anyanyelvi Napok Szép magyar beszéd, helyes
        kiejtés versenyéről.
23. 1998, 33–5.

Forgó Zoltán: Az 1999. évi Kazinczy-verseny országos döntőjének szabadon választott
        szövegmondásairól.
26. 1999, 26–39.

Forgó Zoltán: Kommunikációs nehézségek a hivatalos nyelvhasználatban. 25. 1999, 42–5.

Forgó Zoltán: Kosztolányi Dezső: Levél a könyvről. (Részlet). (Szövegfonetikai elemzés).
       
12. 1994, 119–32.

Forgó Zoltán: Különböző modalitású megnyilatkozások szupraszegmentális elemzése. 12. 1994, 9–44.

Forgó Zoltán–Markó Alexandra–Mártonfi Attila: A szabadon választott szövegek
        előadásáról.
24. 1998, 123–33.

Földi Éva: 8. Egyetemi Anyanyelvi Napok az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 23. 1998, 31–3.

Földi Éva: 9. Egyetemi Anyanyelvi Napok az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 25. 1999, 59–60.

Földi Éva: 11. Egyetemi Anyanyelvi Napok az ELTE-n. 29. 2001, 22–3.

Földi Éva: A 10. Egyetemi Anyanyelvi Napok az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 27. 2000, 25–6.

Földi Éva: A 12. Egyetemi Anyanyelvi Napok az ELTE-n. 32. 2002, 31–2.

Földi Éva: A beszéddallam észlelése. (Egy intonációészlelési kísérlet részeredményei). 3. 1990, 35–44.

Földi Éva: A felsőoktatási intézmények Szép magyar beszéd versenyének 30. országos
        döntőjéről.
33. 2002, 15–6.

Földi Éva: A fonetika és a fonológia oktatása néhány külföldi egyetemen. 8. 1993, 87–9.

Földi Éva: A hangjelenségek írásban való kifejezése. (A fonetikus írás és lejegyzés
        problematikája).
31. 2001, 105–8.

Földi Éva: A Kazinczy-verseny 1994. évi országos döntőjéről. 10. 1994, 53–4.

Földi Éva: A kiscsacsi meg a nagycsacsi. Elemzés. 19. 1996, 93–117.

Földi Éva: A kötelező szöveg előadásának jellemzői. 31. 2001, 35–40.

Földi Éva: A Magyar fonetikai atlasz felhasználása a felsőfokú szakoktatásban. 18. 1996, 134–7.

Földi Éva: A szombathelyi döntő kötelező szövegének mintaszerű előadásáról. 10. 1994, 101–4.

Földi Éva: Az országos döntő kötelező szövegének előadásairól. 33. 2002, 27–32.

Földi Éva: Az 50. szép magyar beszéd versenye a budapesti tudományegyetemen. 4. 1991, 9–11.

Földi Éva: Az 51. szép magyar beszéd versenye a budapesti tudományegyetemen. 5. 1992, 11–2.

Földi Éva: Az 52. szép magyar beszéd versenye a budapesti tudományegyetemen. 8. 1993, 9–10.

Földi Éva: Az 53. szép magyar beszéd versenye a budapesti tudományegyetemen. 10. 1994, 7–8.

Földi Éva: Az 54. szép magyar beszéd versenye a budapesti tudományegyetemen. 16. 1995, 27–8.

Földi Éva: Az 55. szép magyar beszéd versenye a budapesti tudományegyetemen. 18. 1996, 43–4.

Földi Éva: Csoóri Sándor: Nagy László földi vonulása. (Részlet). Elemzés. 1. 1988, 84–99.

Földi Éva: Egy felmérés I. éves magyar szakos egyetemi hallgatók nyelvészeti
        előképzettségéről.
21. 1997, 146–8.

Földi Éva: Egy meseszöveg szupraszegmentális struktúrája. 27. 2000, 59–76.

Földi Éva: Egy publicisztikai írás szupraszegmentális szerkezetének bemutatása. 25. 1999, 138–66.

Földi Éva: Inadekvát szövegmondás 8. 1993, 115–7.

Földi Éva: Írott szöveg értő-értető előadásáról. (Vitaindító előadás). 33. 2002, 60–8.

Földi Éva: Kortárs irodalmi szövegek attitűdtartalmának percepciójáról. 25. 1999, 45–9.

Földi Éva: Magánhangzó-nazalizáció, hosszú mássalhangzó vagy gemináta?
       (Hozzászólás Bolla Kálmán A magyar hangtan időszerű problémái című előadásához).
       
2. 1989, 98–120.

Földi Éva: Nemes Nagy Ágnes: Csillagszemű. (Szövegfonetikai elemzés). 12. 1994, 133–46.

Földi Éva: Somlyó György: Örkény Istvánról – tíz percben. (Szövegfonetikai elemzés).
       
12. 1994, 90–105.

Földi Éva: Szerző–szöveg–befogadó dialógusa. Az országos döntő kötelező szövegének előadásai.
        28. 2000, 25–32.

Földi Éva: Szövegmondás – attitűdök. 21. 1997, 102–4.

Földi Éva: Temporális elemek, beszédszakaszok Bródy András A felfeslő szövedék c.
        írásának két előadásában.
22. 1998, 23–38.

Földi Éva–Markó Alexandra: A nyelvi humor percepciójáról. 24. 1997, 52–8.

Földi Éva–Markó Alexandra: Attitűdtartalmak tolmácsolása a kötelező szöveg előadásában.
        26. 1999, 21–8.

Földi Éva–Pachmann Péter: Szupraszegmentális hangszerkezetekkel kifejezett
        közléstartalmak percepciója.
18. 1996, 15–30.

Fülöp Lajos: A palóc nyelvjáráskutatás kezdetei. (A Tudományos Gyűjteménytől a Magyar
        Nyelvőrig).
3. 1990, 45–9.

Gadányi Károly: Vuk Karadžić szerb szótára és a délszlávok tudományos nyelvi fejlődése
        a XIX. században.
3. 1990, 51–9.

Gallai Lászlóné: A hangtani ismeretek helye és szerepe a tanítóképzésben. 8. 1993, 80–3.

Gósy Mária: Lotz János: Szonettkoszorú a nyelvről. (Részlet). Elemzés. 1. 1988, 101–4.

Graf Rezső: Az ifjúság kommunikációs modora – ahogy ők látják. 16. 1995, 72–6.

Grétsy László: Néhány szó a nyelvhelyességi versenyről. 8. 1993, 41–3.

Grétsy László: Nyelvhasználat és nemzeti tudat. 23. 1998, 10–8.

Hajdú Mihály: Gérce nyelvjárásiassága helyneveinek fonémastatisztikái alapján. 3. 1990, 61–4.

Havas Judit: A versmondó versenyről. 8. 1993, 45. p.

Hegyi Marianna: A Kazinczy-verseny 1992. évi országos döntőjéről. 5. 1992, 31–3.

Hegyi Marianna: A Kazinczy-verseny 1997. évi országos döntőjéről. 21. 1997, 66–8.

Hercegi Károly: A Kazinczy-alapítvány. 1. 1988, 14–8.

Hercegi Károly: A Kazinczy-alapítványtól a Péchy Blanka-díjig. 10. 1994, 67–74.

Huszár Ágnes: Mondhatók-e a posztmodern szövegek? 21. 1997, 113–5.

Juhász Dezső: A régi tudnimélt és a [l] ~ [r] hangviszony. 3. 1990, 65–72.

Juhász Dezső: A szép magyar beszéd versenyének margójára. 10. 1994, 31–3.

Juhász Dezső: Néhány gondolat az Egyetemi Anyanyelvi Napok szép magyar

beszéd, helyes kiejtés versenyéről. 8. 1993, 31–3.

Kálmánné Bors Irén: A 61. Szép magyar beszéd verseny az Eötvös Loránd
        Tudományegyetemen.
32. 2002, 33–6.

Kálmánné Bors Irén: Megjegyzések a Szép magyar beszéd verseny szövegmondásairól. 29. 2001, 25–7.

Karikóné Vidra Klára: Az elhangzó szöveg hangsúlyviszonyairól. 8. 1993, 165–7.

Kárpáti Tünde: Nem magyar anyanyelvűek szép magyar beszéd versenye. 29. 2001, 29–30.

Kárpáti Tünde: Nem magyar anyanyelvűek szép magyar beszéd versenye. 32. 2002, 39–40.

Kernya Róza: A hangtani ismeretek helye, szerepe a pedagógusképzésben. Kiejtés
        – fonémahallás – helyesírás.
8. 1993, 78–9.

Kernya Róza: A Kazinczy-verseny 1998. évi országos döntőjéről. 24. 1994, 76–7.

Keszler Borbála: A közéleti beszéd és a nyelvi sztenderd grammatikai változásai. 10. 1994, 18–22.

Keszler Borbála: A közléstartalom és grammatikai szerkezet mondatszintű vizsgálata.
       
8. 1993, 98–102.

Keszler Borbála: A nominális mondatok modalitása. 3. 1990, 73–85.

Keszler Borbála: Az anyanyelvi oktatás helyzete és feladatai. 21. 1997, 15–9.

Keszler Borbála: Grammatikai vagy szemantikai kapcsolóelem? (Hozzászólás Békési
        Imre A szöveg szintaktikai szerkezete című előadásához).
2. 1989, 48–53.

Kiss Gábor: tanituanyoc, tanituánjoc, tanituánjokat, tanituan’. (A Vizsolyi Biblia
        számítógépes vizsgálata, különös tekintettel a [ ] hang ingadozó jelölésére).
3. 1990, 87–101.

Kiss Jenő: Köznyelv és regionális nyelvváltozatok. 8. 1993, 11–6.

Kiss Jenő: Magyar szakos ELTE-hallgatók nyelvszociológiai előismereteiről –előítéleteiről.
       
3. 1990, 103–5.

Kiss Jenő: Néhány gondolat a nyelv tudományos vizsgálatáról. 21. 1997, 9–14.

Kissné Vereckei Ágnes: A hangtani ismeretek oktatása az általános iskola felső
        tagozatában és a gimnáziumban.
21. 1997, 141–5.

Koltói Ádám: Az Egyetemi Anyanyelvi Napok nyelvhelyességi versenyéről. 10. 1994, 40–3.

Kováts Dániel: A Kazinczy-verseny 1991. évi országos döntőjéről. 4. 1991, 53–6.

Kováts Dániel: Az emberi kapcsolatok változásának tükröződése a nyelvhasználatban.
        (A nyelvi illem és magatartásforma problémái).
16. 1995, 61–71.

Kulcsár Szabó Ernő: Nyelviség és megértés újabb irodalmunkban. 16. 1995, 9–16.

N. Lőrincz Julianna: Az idegen nevek kiejtésének főbb kérdései. 31. 2001, 123–7.

Maleticsné Riba Magdolna: A Szép magyar beszéd verseny 27. országos döntőjéről. 26. 1999, 12–3.

Markó Alexandra: A művészi előadásmód és az ismeretterjesztő publicisztika fonetikai
        sajátságainak egybevetése.
22. 42–9.

Markó Alexandra: A szegedi országos döntő szabadon választott szövegeinek előadásáról. 28. 33–42.

Markó Alexandra: A szekszárdi országos döntő szabadon választott szövegprodukcióinak
        hibaelemzése.
33. 2002, 33–8.

Markó Alexandra: Az idegen közszavak és tulajdonnevek kiejtésének néhány problémájáról.
        31. 2001, 93–100.

Markó Alexandra: Az 56. szép magyar beszéd verseny a budapesti tudományegyetemen. 21. 32–4.

Markó Alexandra: Beszédaktus-elmélet és intonáció. Megjegyzések az intonációnak a
        kommunikációban betöltött szerepéhez.
27. 2000, 77–88.

Markó Alexandra: Intonációról az ezredfordulón, avagy minden így marad? 25. 1999, 29–41.

Markó Alexandra: A nem magyar anyanyelvűek szép magyar beszéd versenye a
        9. Egyetemi Anyanyelvi Napokon
. 25. 1999, 66. p.

Markó Alexandra: A szabadon választott szövegek előadása a szombathelyi országos
        döntőn.
31. 2001, 41–8.

Markó Alexandra: Kísérlet az intonációs metafora leírására a kognitív nyelvészet
        metaforakoncepciójának keretében.
33. 2002, 70–61.

Markó Alexandra: Szerep-osztás – a versenyszövegek párbeszédes részeinek meghangosításáról.
        28. 2000, 62–7.

Mártonfi Attila: A magyar helyesírás szabályainak hasznosíthatósága egy ortoépiai könyv
        kidolgozásában.
31. 2001, 101–4.

Mártonfi Attila: Néhány szó kiejtésünk visszásságairól. 25. 1999, 24–8.

Minya Károly: A Bessenyei György Tanárképző Főiskolán megrendezett intézményi
        Kazinczy-versenyekről.
22. 1998, 65–6.

Minya Károly: Kommunikatív kapcsolatteremtés. (Megjelenés, tekintet, gesztusok és
        hangeszközök).
21. 1997, 106–8.

Minya Károly: Örkény István Gli Ungheresi című novellájának rövid feldolgozása. 22. 1998, 56. p.

Minya Károly–Pappné Nagy Éva: A Kazinczy-verseny 1995. évi országos döntőjéről. 16. 1995, 82–4.

Misad Katalin: Nyelvhasználati problémák a szlovákiai szép magyar beszéd verseny országos
        döntőjén.
31. 2001, 128–31.

Módos Péter: Az Egyetemi Anyanyelvi Napok Szép magyar beszéd versenyéről. 25. 1999, 61–2.

Módos Péter: Idegen nyelvi hatások megítélése nálunk és más európai országokban. 25. 1999, 50–4.

R. Molnár Emma: A hangtani ismeretek helye, szerepe a pedagógusképzésben a tanárképző
    főiskolán.
8. 1993, 75–7.

R. Molnár Emma: A Kazinczy-verseny 1990. évi országos döntőjéről. 8. 1993, 131–3.

R. Molnár Emma: A szövegfeldolgozás elméleti és gyakorlati kérdései egy modellértékű példán.
       
22. 1998, 50–1.

R. Molnár Emma: Felkészítés a kötelező szövegre. 8. 1993, 161–4.

R. Molnár Emma: Kazinczy-versenyek a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. 22. 1998, 63–4.

Molnár Ildikó: A hangtani ismeretek szerepe és helye az egyetemi oktatásban. 8. 1993, 72–4.

Molnár Ildikó: A pedagógusjelöltek beszédének hangzástani jellemzői az 1988.6.

Molnár Ildikó: A szegedi országos döntő kötelező szövegének hibaelemzése. 4. 1991, 125–30.

Molnár Ildikó: A szövegmegjelenítés gondjai 1987-ben. 2. 1989, 60–6.

Molnár Ildikó: Ady gondolatai a pedagógusjelöltek tolmácsolásában. 8. 1993, 122–7.

Molnár Ildikó: Az intonációs összetevők a beszéd észlelésében és megértésében. 3. 1990, 111–7.

Molnár Ildikó: Észrevételek a rádióban és a televízióban elhangzó beszédről. 5. 1992, 125–31.

Molnár Ildikó: Nagy László: Irgalmatlanok ne legyünk… írásának szövegértelmezési és
        szövegmegjelenítési gondjai a szombathelyi döntőn.
10. 1994, 105–8.

Molnár Ildikó: Sütő András: Halhatatlan testőreink. (Részlet). Elemzés. 1. 1988, 124–30.

Molnár Ildikó: Szöveg és hangzás együttese 1991-ben Sárospatakon. 5. 1992, 47–50.

Molnár Zoltán Miklós: A Berzsenyi Dániel Főiskola története. 31. 2001, 54–5.

Molnár Zoltán Miklós: A Kazinczy-verseny 29. országos döntőjéről. 31. 2001, 14–7.

Molnár Zoltán Miklós: A magyar beszédkultúra és a hangváltozatok kérdésköréhez. 31. 2001, 109–13.

Nyomárkay István: A délszláv dialektológia tanulmányozásának jelentősége. (Egy új
        dialektológiai szótár megjelenése alkalmából).
3. 1990, 119–22.

Péchy Blanka: A szép magyar beszédért. 1. 1988, 8–9.

Pesti János: Gondolatok egy kiejtési szótárról. 5. 1992, 115–20.

Péter Mihály: Az ún. fonetikai jelentésről. 3. 1990, 123–32.

Petőfi S. János: Megjegyzések a koreferencia elemzéséhez. Illyés Gyula: Ady örökségéről.
        (Részlet).
8. 1993, 143–9.

Pléh Csaba: A hangrestauráció jelensége folyamatos beszédértésben. 18. 1996, 7–14.

Pusztai Ferenc: A nyelv változását (fejlődését és zavarait) meghatározó tényezők századunkban.
       
8. 1993, 17–23.

Rácz Endre: Megjegyzések az úgynevezett kötőhangzó-vitához. 3. 1990, 133–7.

Radványi Péter: Modulator. (Számítógépes program Commodore 64-re a párhuzamos
        rezgések összetételének tanulmányozására).
3. 1990, 139–48.

V. Raisz Rózsa: A pedagógusjelöltek Kazinczy-versenyének 24. országos döntőjéről.
        (Eger, 1996. március 29–31.)
18. 1996, 107–9.

V. Raisz Rózsa: A szabadon választott szövegek 1990-ben. 8. 1993, 155–60.

V. Raisz Rózsa: Egy „szabadon választott” versenyszövegről és megszólaltatásának kérdéseiről. 8. 1993, 118–21.

V. Raisz Rózsa: Hangzó forma és írásrendszer. 18. 1996, 72–7.

V. Raisz Rózsa: Szöveg- és mondatszerkezeti tényezők szerepe a szövegmondásban. 21. 1997, 91–3.

Rozgonyiné Molnár Emma: 28. Szép magyar beszéd verseny. Szeged, 2000. március 30–április 1.
        28. 13–6.

Siptár Péter: Palatalizáció. (Részlet egy készülő magyar fonológiából). 3. 1990, 149–58.

Subosits István: A beszéd mint agresszió. 25. 1999, 55–8.

Subosits István: Adatok az életkor és a beszédtempó összefüggéséhez egy eszközfonetikai
        vizsgálat alapján.
3. 1990, 159–67.

Szabó Géza: A Kazinczy-verseny 1993. évi országos döntőjéről. 8. 1993, 55–7.

Szabó Géza: Beszélt nyelvünk hangtani arculatához. 31. 2001, 114–7.

Szabó Géza: Észrevételek anyanyelvünk kiejtéséről és hangzásáról az iskolai
        nyelvhasználatban.
5. 1992, 121–4.

Szathmári István: A Halotti Beszéd mint nyelvi teljesítmény. 18. 1996, 36–42.

Szathmári István: A közéleti beszéd és a stílus. 10. 1994, 12–7.

Szathmári István: Ady Endre: Sóhajtás a hajnalban. Verselemzés. 3. 1990, 169–75.

Szathmári István: Szövegszemantikai sajátságok Ady Endrének A hazaszeretet reformja c.
        írásában.
8. 1993, 93–7.

Szathmári István: Változások mai nyelvünkben. 5. 1992, 17–24.

Szűcs László: A beszéd artikulációs alapú szintézise az ELTE Fonetikai Tanszékén. 3. 1990, 177–82.

Szűts László: A nyelvhelyességi versenyről. 16. 1995, 40–2; 18. 1996, 60–1; 21. 1997, 51–3.

Tolcsvai Nagy Gábor: A professzionális beszéd jövője a magyar beszélő közösségben. 10. 1994, 75–83.

Tolcsvai Nagy Gábor: A szép magyar beszéd, a helyes kiejtés kérdésének alakulása az egri
        konferenciától (1965) napjainkig.
5. 1992, 73–9.

Tolcsvai Nagy Gábor: Az írástól a beszédig: az értelmezés kérdései. 18. 1996, 85–91.

Tolcsvai Nagy Gábor: Az újabb irodalom nyelviségének leírhatósága nyelvészeti keretben.
       
16. 1995, 17–26.

Tolcsvai Nagy Gábor: Köznyelv – sztenderd. 8. 1993, 25–30.

Tuba Márta: Egy szöveg elemző feldolgozása. 22. 1998, 52–5.

Tuba Márta: Kazinczy-versenyek a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. 22. 1998, 66–7.

Varga László: A magyar hanglejtés fonológiai szempontú kutatásának rövid története.
       
3. 1990, 183–96.

Varga László: A magyar nyelv dallamprozodémái. 2. 1989, 149–215.

Wacha Imre: A fiatalok nyelvi magatartása (kommunikációs kultúrája) a nyilvánosság
        előtt és számára.
16. 1995, 77–81.

Wacha Imre: A hangképzés kommunikatív szerepe a beszédfolyamatban, különös tekintettel
        a nyelvi rétegződésre és az elhangzó beszéd stílusszintjeire.
2. 1989, 121–39.

Wacha Imre: A pécsi döntő kötelező szövegének értő-értető előadásáról. 16. 1995, 100–2.

Wacha Imre: Észrevételek a köznyelvi kiejtés állapotáról, normalizálásának szükségességéről
        és lehetőségeiről.
10. 1994, 92–100.

Wacha Imre: Gondolatok az ortoépiáról. 31. 2001, 117–2.

Wacha Imre: Nyelvhasználati rétegződés kiejtésben és hangzásban. 5. 1992, 81–93.

Wacha Imre: Pázmány Péter: A halálrúl. (Részlet). Elemzés. 1. 1988, 106–14.

Wacha Imre: Szempontok a drámai nyelv akusztikumának, akusztikus stílusváltozásainak
        vizsgálatához.
3. 1990, 197–207.

Wacha Imre: Szituativitás a szövegben és az előadásban. 21. 1997, 105–6.

Wacha Imre: Szöveg és interpretáció. 5. 1992, 65–71.

Wacha Imre: Szövegműfaj és beszédstílus. 21. 1997, 94–8.

Wacha Imre: Tartalom, szöveg, szándék és a hangzásforma harmóniája. (Felkészülés
        egy szöveg értő-értető megszólaltatására).
4. 1991, 87–109.

Zelliger Erzsébet: A tő végének hangszerkezete és a toldalékok kapcsolódása a kései
        ómagyar korban.
3. 1990, 209–16.

Zsilka János: Nyelvi rendszer és etika – nyelvi rendszer és szabad akarat. 3. 1990, 217–33.

*

A 26. országos döntő résztvevői. 24. 1998, 74–5.

A 27. országos döntő résztvevői. 26. 1999, 10–11.

A 28. országos döntő résztvevői. 28. 2000, 9–10.

A 30. országos döntő résztvevői. 33. 2002, 11–2.

A Budapesti Tanítóképző Főiskola történetéből. 26. 1999, 40. p.

A döntő résztvevői. 31. 2001, 10–1.

A győri tanítóképzés a kezdetektől napjainkig. 21. 1997, 81–2.

A szaktanári konferencia programja. 22. 1998, 5. p.

A tanítóképzés Kaposváron. 24. 1998, 136. p.

A verseny programja. 33. 2002, 13–4.

Az országos döntő programja. 31. 2001, 12–3.

Bolla Kálmán tudományos munkássága. (Válogatott bibliográfia). 3. 1990, 235–40.

Emléklap. 31. 2001, 18. p.

Emléklap. 33. 2002, 17. p.

Felhívás a felsőoktatási intézmények Szép magyar beszéd versenyének 2002. évi megrendezésére.
       
31. 2001, 133–4.

Felhívás a felsőoktatási intézmények Szép magyar beszéd versenyének 2003. évi megrendezésére.
       
33. 2002, 111–2.

Kazinczy-díjak 1993. 8. 1993, 187–8.

Kazinczy-díjasok. 33. 2002, 109–10.

Összesítések. (A szövegelemzések adatainak egybevető táblázatai.) 12. 1994, 147–50; 19.
        1996, 153–6. – Bolla Kálmán

 

Szövegek

Ady Endre: A gondolat ellen. 5. 13. p.; 15. 16. p.

Ady Endre: A hazaszeretet reformja. 5. 34. p.; 15. 38–9.

Ady Endre: Az eltévedt lovas. 16. 47. p.

Ady Endre: Betlehem néma. (Részletek). 28. 54. p.

Ady Endre: Követelem a Holnapot. (A versmondó verseny kötelező verse). 29. 47. p.

Ady Endre: Torony az éjszakában. 32. 60. p.

Apáczai Csere János: Az iskolák felettébb szükséges voltáról. (Részletek). 1. 55. p.; 15. 9–10.

Áprily Lajos: Cinkék. 15. 96–7.

Áprily Lajos: Fülemülék. 15. 98–9.

Áprily Lajos: Meteorológusok. 15. 94–5.

Áprily Lajos: Mókusok. 15. 92–3.

Áprily Lajos: Tacskódada. 15. 100–1.

Arany János: Ismerkedés. (Részletek). 2. 12. p.; 15. 48–9.

Babits Mihály: A magyar jellemről. (Részlet). 1. 137. p.

Babits Mihály: A veszedelmes világnézet. (Részletek). 15. 109–10.

Babits Mihály: Könyvről könyvre. 21. 93–4.

Babits Mihály: Odysseus és a szirének. (Részlet). 33. 43–4.

Bajza József: Szózat a pesti magyar színház ügyében. (Részlet). 1. 138. p.

Balázs Béla: A láthatatlan arc. (Részlet). 33. 45–6.

Balázs János: Pályakép, önvallomás. 15. 67–9.

Bálint György: Thomas Mann felolvas. (Részletek). 31. 60. p.

Bálint Tibor: Az orosz próza. 15. 156. p.

Bálint Tibor: Feltámadás. 15. 133. p.

Balla D. Károly: Félútról. 15. 130. p.

Bárczi Géza: A magyar nyelv életrajza. (Részletek). 15. 11–2; 19. 131. p.

Bárczi Géza: A nyelvi eszmény. (Részlet). 1. 70. p.; 15. 17. p.

Bárczi Géza: Az iskola. (Részletek). 15. 134–5.

Beke György: A nyelvművelés közügy. (Részlet). 1. 139–40.

Bertha Bulcsu: Senki kutyája. (Részletek). 15. 169–70.

Bertha Bulcsu: Utolsó kenet. (Részletek). 15. 171–2.

Bessenyei György: A holmi. (Részlet). 1. 141–2.

Bóka László: Babits és Camoes. 33. 58–9.

Bónis Ferenc: Tizenhárom találkozás Ferencsik Jánossal. (Részlet). 15. 155. p.

Bródy András: A felfeslő szövedék. (Részletek). 21. 41. p.

Czakó Gábor: A kasza. 31. 74–5.

Csaplár Vilmos: Perverz népek demokráciája. (Részletek). 15. 62. p.

Csáth Géza: A zenéről. (Részletek). 15. 143. p.

Csoóri Sándor: A vérszomjas veréb. 15. 142. p.

Csoóri Sándor: Egykor elindula tizenkét kőmíves. (Részlet). 21. 129–30.

Csoóri Sándor: Nagy László földi vonulása. (Részletek). 1. 83–4; 15. 14–5.

Deme László: A beszéd és a felolvasás. (Részlet). 1. 143–4.

Deme László: Búcsú Péchy Blankától. 10. 55. p.

Deme László: Magázás és – lemagázás. (Részletek). 31. 61. p.

Déry Tibor: Egy öregember önarcképe. (Részlet). 15. 151. p.

Devecseri Gábor: A hasfelmetszés előnyei. (Részletek). 33. 46–7.

Dobos László: Ünnepi köszöntő. 15. 118–20.

Eisemann György: „Barbárok” a Móricz-prózában. (Részletek). 15. 173. p.

Elekfi László: Pályájáról szól. 15. 73–5.

Eötvös Loránd: Néhány szó az egyetemi tanítás kérdéséhez. (Részletek). 4. 13–4; 15. 32. p.

Esterházy Péter: A legjobb. (Részletek). 31. 58. p.

Esterházy Péter: Csáth Géza fantasztikus élete. Az ország. 15. 164. p.

Esterházy Péter: Egyé’ apa, egyé’ csak. (Részletek). 21. 116–7.

Esterházy Péter: Hrabal könyve. (Részlet). 18. 48. p.

Esterházy Péter: Láz. ár, er, Wien. 32. 66. p.

Füst Milán: Schőndorff úr egyéb észrevételei. (Részletek). 15. 153. p.; 154. p.

Füzesi Magda: Az anyanyelv végvárában. 15. 128–9.

Gádor Béla: Mi az egzisztencializmus? 32. 67. p.

Gál Sándor: Ünnepi köszöntő. 15. 115–7.

Galgóczi Erzsébet: Hetipiac. (Részletek). 15. 167–8.

Garaczi László: Pompásan buszozunk. (Részletek). 32. 68. p.

Hamvas Béla: A győző. (Részletek). 24. 88. p.

Hamvas Béla: A rántottleves. 28. 47. p.

Hamvas Béla: Démoszthenész. (Részlet). 21. 126. p.

Heltai Jenő: A szőke terror. (Részletek). 33. 47–9.

Heltai Jenő: Altató mese egy ébresztőóráról. 31. 84–5.

Hevesi Sándor: Az előadás művészete. (Részletek). 15. 106. p.

Horváth Dezső: Az ötvös halála. 12. 106. p.; 15. 22. p.

Ignotus: Széchenyi. 15. 158–9.

Illés Endre: Az indulat költője (Illyés Gyula). Koratavasz. (Részletek). 33. 49–50.

Illyés Gyula: Ady örökségéről. (Részlet). 4. 131. p.; 8. 134. p.

Illyés Gyula: A kocsisok meg a grófok. 25. 67. p.

Illyés Gyula: Mit rejt Juhász Gyula? (Részlet). 1. 145–6.

Illyés Gyula : Petőfi. (Részlet). 24. 80–1.

Janikovszky Éva: Hogyan kell megnevelni a gyereket? (Részlet). 24. 89–90.

Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek? (A külföldiek versenyének kötelező szövege). 29. 31. p.

József Attila: Tél. 8. 46. p.

Juhász Ferenc: Magyar múlt. 15. 136. p.

Juhász Ferenc: Még élek, írok. (Részletek). 15. 174–5.

Juhász Ferenc: Tamási Áron ravatalánál. (Részletek). 1. 147. p.; 15. 46–7.

Kabos Gyula: Szomszédom, a vörös. (A Szép magyar beszéd verseny kötelező szövege). 29. 28. p.

Kaffka Margit: Színek és évek. (Részletek). 31. 69. p.

Kányádi Sándor: Metszet. 27. 48. p.

Kapmis Péter: Csúfot űzök. 26. 1999, 43. p.

Karinthy Ferenc: A Tiberisnél. (Részletek). 15. 165. p.

Karinthy Frigyes: A tanulság. (Részletek). 24. 82–3.

Karinthy Frigyes: Feltámadás. 28. 48. p.

Karinthy Frigyes: Gasparecz. 21. 134–5.

Karinthy Frigyes: Gőgicse. (Részletek). 31. 59–60.

Karinthy Frigyes: Karikatúra. (Részlet). 28. 50. p.

Karinthy Frigyes: Nem kell belebeszélni. (Részletek). 28. p.

Karinthy Frigyes: Paradoxon az eszperantóról. 1. 148–9. 52. p.

Karinthy Frigyes: Szigorlat. 26. 1999, 16. p.

Karinthy Frigyes: Tanáccsal el vagyok látva. 31. 70–1.

Karinthy Frigyes: Zsinórpadlás. (Részlet). 15. 152. p.

Kármán József: A nemzet csinosodása. (Részlet). 1. 150–1.

Károlyi Amy: A Bajza utcai polgári iskola épülete. 15. 144. p.

Kodály Zoltán: A jó magyar kiejtésért. (Részletek). 21. 69–70.

Kodály Zoltán: Visszatekintés. (Részletek). 1. 152–3.

Kondor Béla: Végleg. 21. 56. p.

Kondor Béla: Vezeklés. (Részlet). 15. 160. p.

Konrád György: Az én utópiám. (Részletek). 15. 113–4.

Konrád György: Gyerekkori vonatút Budapestre. (Részlet). 15. 111–2.

Konrád György: Kőóra. (Részlet). 21. 131–2.

Kormos István: Jóslat. 23. 49. p.

Kornis Mihály: Napló(töredék). (Részlet). 15. 166. p.

Kós Károly: Kiáltó szó. (Részletek). 15. 131. p.

Kós Károly: Varju nemzetség. (Részlet). 21. 128. p.

Kosztolányi Dezső: A bolgár kalauz. (Részlet). 23. 39. p.

Kosztolányi Dezső: A rím elemzése. 15. 44–5.

Kosztolányi Dezső: Ige. 1. 154–5.

Kosztolányi Dezső: Ige. 32. 69. p.

Kosztolányi Dezső: Hazugság. (Részletek). 31. 71–2.

Kosztolányi Dezső: Kazinczy Ferenc. (Részletek). 15. 40–1; 42–3.

Kosztolányi Dezső: Kis dráma a ruhatárban. (Részlet). 18. 52. p.

Kosztolányi Dezső: Kék gyász. (Részlet). 32. 69–70..

Kosztolányi Dezső: Levél a könyvről. (Részlet). 12. 119. p.

Kosztolányi Dezső: Nyílt levél a magyar színészekhez! (Részletek). 15. 137. p.

Kosztolányi Dezső: Pajzán szóképek. 21. 124–5.

Kováts Dániel: Ahogy élünk, úgy beszélünk? 15. 60–1.

Kölcsey Ferenc: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz. (Részlet). 1. 156. p.

Krúdy Gyula: Búcsúfia. Az ódonság városából- (Részletek). (A kötelező szöveg) 32. 2002, 37. p.

Krúdy Gyula: Szindbád második útja. (Részlet). 21. 121–2.

Latinovits Zoltán: Verset mondok. (Részletek). 1. 157–8; 15. 50–1; 21. 132–3.

Lator László: Ünnepi köszöntő. 15. 121–2.

Lázár Ervin: A kék meg a sárga. 33. 51–2.

Lotz János: Szonettkoszorú a nyelvről. (Részlet). 1. 100. p.

Lőrincze Lajos: Nyelvi járvány. 15. 58–9.

Lőrincze Lajos: Pályájáról beszél. 15. 70–2.

Lukácsy Sándor: Nyelvgyötrés. (Részletek). 15. 139. p.

Márai Sándor: A babonákról. 24. 83–4.

Márai Sándor: Arról, hogy mikor van jogunk erőszakosan változtatni az élet helyzetein. 28. 45–6.

Márai Sándor: A szív. 28. 49. p.

Márai Sándor: Az ütemről és a változásról. 8. 118. p.

Márai Sándor: Búcsú. (Részletek). 33. 51–2.

Márai Sándor: Móricz Zsigmond hagyatéka. (Részletek). 18. 110. p.; 21. 127. p.

Márai Sándor: Szindbád hazamegy. (Részletek). 15. 18. p., 19. p.

Markó Béla: Ünnepi beszéd 1995. március 15-én. 15. 126–7.

Méliusz József: Sors és jelkép. (Részletek). 2. 76. p.

Mikszáth Kálmán: A jelek mesterei. 25. 63–4.

Móra Ferenc: Mindenféle házak. 15. 83. p.; 19. 51–2.

Móra Ferenc: Osztozkodások. (A verseny kötelező szövege). 28. 17–8.

Móra Ferenc: Volapük. 31. 67–9.

Móricz Zsigmond: Barbárok. (Részletek). 8. 35–6; 15. 30–1.

Móricz Zsigmond: Éjjeli vizit. (Részletek). 33. 55–8.

Nádas Péter: Sors és technika. (Részletek). 15. 163. p.

Nagy Gáspár: Ha látnál. 10. 46. p.

Nagy Lajos: A gólya. 33. 52–3.

Nagy Lajos: A légy. 21. 122–3.

Nagy Lajos: A milliomos-állat a Nagy „Brehm” új kötetéből. (Részletek). 24. 85–6.

Nagy Lajos: Hogyan állunk azokkal a címzésekkel? 31. 67. p.

Nagy László: A falak négyszögében. 18. 64. p.

Nagy László: A föltámadás szomorúsága. 1. 159–60.

Nagy László: A közérthetőség. (Részlet). 15. 108. p.

Nagy László: Irgalmatlanok ne legyünk… 8. 58. p.; 15. 33. p.

Nagy László: Szindbád. 24. 90–1.

Nemes Nagy Ágnes: A „tiszta erkölcs”. 21. 120–1.

Nemes Nagy Ágnes: Csillagszemű. (Részlet). 1. 161. p.; 12. 133. p.

Nemes Nagy Ágnes: Stílus. (Részletek). 26. 1999, 44. p.

Nemes Nagy Ágnes: Ekhnáton jegyzeteiből. 25. 81. p.

Nemes Nagy Ágnes: Rózsa, rózsa, (Részletek). 28, 48. p.

Németh László: A régi polgáristák. (Részletek). 15. 140–1.

Németh László: Mennyiben mesterség a műfordítás? (Részletek). 15. 55–6.

Osváth Ernő: Pályaválasztás. (Részletek). 33. 53–4.

Ottlik Géza: A szájsebész. 31. 63–4.

Ottlik Géza: Iskola a határon. (Részlet). 21. 123–4.

Ottlik Géza: Történelem. 15. 23–4; 16. 33. p.

Ördögh Szilveszter: Arcoddal a porban. (A verseny kötelező szövege). 31. 19. p.

Örkény István: A félelem relativitása. 26. 1999, 45. p; 33. 54–5.

Örkény István: A magunk megvalósításának néhány változata. (Részlet). 24. 84–5.

Örkény István: A megváltó. 27. 29. p.

Örkény István: A végzet. 32. 70. p.

Örkény István: Az autóvezető. 27. 33. p.

Örkény István: Az utolsó meggymag. 31. 62–3.

Örkény István: Életben maradni. 32. 71. p.

Örkény István: Emlék a háborúról. 15. 157. p.

Örkény István: Gli Ungheresi. 21. 117–8.

Örkény István: Nézzünk bizakodva a jövőbe! 26. 51. p.

Örkény István: Nincs semmi újság. 32. 71–3.

Örkény István: Szakmai önérzet. 15. 148. p.

Örkény István: Újszülött fiamhoz írott értekezés anyanyelvünk egynémely sajátosságáról.
        (Részletek).
15. 25–6.

Pázmány Péter: Az halálrúl. (Részletek). 1. 105. p.; 15. 57. p.

Péchy Blanka: Beszélni nehéz! (Részletek). 1. 162–3.

Pilinszky János: A fáradtságról. 21. 133–4.

Pilinszky János: Ismét a színházról. (Részletek). 1. 115. p.; 15. 13. p.

Pilinszky János: Néhány szó a szavakról. 24. 91. p.

Rácz Endre: Vallomása pályájáról. 15. 76–9.

Rácz Olivér: Latiatuc feleym zumtuchel mic vogmuc… (Részlet). 12. 70. p.; 15. 20–1.

Rádli Katalin: Köszöntő. 15. 149–50.

Radnóti Miklós: Diáköngyilkosságok margójára. (Részletek). 26. 1999, 46. p.

Radnóti Miklós: Ikrek hava. Részletek. 31. 66. p.

Radnóti Miklós: Nem tudhatom. (Részlet). 19. 142. p.

Részletek Hamvas Béla A barátság c. esszéjéből. 26. 42. p.

Rideg Sándor: Indul a bakterház. (Részlet). 26. 47. p.

Ruffy Péter: Tintával, rozsdával, vérrel írva. (Részlet). 32. 73–4.

Sarkadi Imre: Levélféle barátaimhoz. (Részlet). 1. 164. p.

Sarkadi Imre: Holló a hollónak… (Részletek). 23. 35–7.

Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon. (Részletek). 15. 161. p.

Schäffer Erzsébet: Két gerezd narancs. 32. 74–5.

Somlyó György: Örkény Istvánról – tíz percben. 12. 90. p.

Somlyó Zoltán: A kenyérkereset. 15. 162. p.

Spiró György: Oszi. (Részletek). 15. 138. p.

Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér. Bíztató. 21. 130–1.

Sütő András: Engedjétek hozzám jönni a szavakat! (Részlet). 1. 165. p.

Sütő András: Halhatatlan testőreink. (Részlet). 1. 123–4.

Cs. Szabó László: A magyar költészet századai. (Részletek). 15. 27. p.

Cs. Szabó László: Őszi napok Patakon. (Részletek). 4. 57. p.; 15. 34–5, 36–7.

Z. Szabó László: A nyelv barikádjain. (Részlet). 15. 107. p.

Szabó Lőrinc: Egy pasaréti kölcsönkönyvtár megnyitására. (Részletek). 15. 145–6.

Szép Ernő: Én viszem le a szemetet. (Részletek). 26. 1999,

Szerb Antal: A Felvilágosodás előfutárjai. (Részletek). 10. 34–5; 15. 28–9.

Szigethy Gábor: Latinovits Zoltán éjszakai könyörgése. (Részletek). 21. 118–9.

Szigethy Gábor: Lovag a ködben. (Részletek). 15. 53–4; 16. 85. p.

Tamási Áron: Ábel a rengetegben. (Részlet). 21. 137–9.

Tamási Áron: Ábel az országban. (Részlet). 1. 166. p.

Tömörkény István: Csőszhalál. (Részletek). 21. 119–20.

Török Annamária: Hogyan lettem rádióbemondó? (Spontán szövegfelvétel). 15. 63–4.

Tüskés Tibor: Rekviem Kórógyért. 15. 123–5.

Váci Mihály: Fábry Zoltán köszöntése. (Részlet). 15. 147. p.

Vándorfi László: Meditáció a magyar futballról. (Spontán szöveg). 15. 65–6.

Wass Albert: A funtineli boszorkány. (Részlet). 15. 132. p.

Weöres Sándor: A közösség-gyűlöletről. A vezéremberről. Az országhoz. 31. 72–3.

Weöres Sándor: A vers születése. (Részlet). 1. 167. p.

Weöres Sándor: Angyalok. 21. 135–6.

Weöres Sándor: Köszöntés. 31. 73. p.

Zágon István: A kicsi. 24. 86–7.

Zolnai Béla: Visszapillantás. (Részlet). 1. 131. p.; 15. 52. p.

*

A kevély kiskakas. 15. 88. p.; 19. 72–3.

A kiscsacsi meg a nagycsacsi. 15. 89. p.; 19. 93–4.

A rest szamár. 15. 102–3; 19. 7–8.

A tordai hasadék. (A kötelező szöveg). 32. 41. p.

Egy elbizakodott liba. 15. 81–2.

Idejétmúlt közmondások. 15. 84. p.

Igaz történet a sasról. 15. 91. p.; 19. 118. p.

Kígyókoronácskák. 15. 104–5.

Mátyás három lustája. (Részlet). 21. 44. p.

Mese a csigákról. 15. 90. p.; 19. 35–6.

Mese doktor Hertelendiről. 15. 80. p.

Szegény ember szerencséje. 15. 85–7.

 

Szemle

Ambrus Judit–Rádai Gábor: Mariusz Maruszewski: Language Communication and the Brain.
       
2. 219–25.

Földi Éva: Studia Phonetica Posnaniensia 1993. Vol. 3–4. 12. 160–2.

Mihályi Zsuzsa: Albert Di Cristo: De la microprosodie à l’intonosyntaxe I–II. 2. 231–5.

Molnár Ildikó: Nyelvészet és tömegkommunikáció I–II. Membrán 15. Szerk. Grétsy László. 2. 236–8.

Rádai Gábor: Prosody: Models and Measurements. Eds. Cutler, A.–Ladd, D. R. 2. 226–30.

Szilágyi Imre: Pier Marco Bertinetto–Michele Loporcaro: Semantica e fonologia. 12. 153–9.

 

Képek, sajtóvisszhang

Balázs Géza: Országos döntő 1998. (Képek a versenyről). 24. 78–9.

Csizmazia Gábor: Képek a döntőről. 31. 20–6.

Fördős Gyöngyi: Képek az Egyetemi Anyanyelvi Napok rendezvényeiről. 18. 65–8.

Horváth Ernő: Képek az Egyetemi Anyanyelvi Napok rendezvényeiről. 16. 48–52.

Kovács Pál: Képek az anyanyelvi napokról. 5. 25–8.

Laky Ildikó: Képek az Egyetemi Anyanyelvi Napokról. 23. 50–5; 24. 22, 65, 73, 79. p.;
        Képek a megnyitóról.
29. 21. p. Pillanatképek a Szép magyar beszéd versenyről. 24. p.;
        Pillanatképek a helyesírási versenyről. 32. p.; Pillanatképek a nyelvhelyességi vetélkedőről.
        38. p.; Pillanatképek a versmondó versenyről. 44. p.; Pillanatképek a retorikai versenyről. 48. p.

Ölbei Lívia: „Mondanám, de nem tudom, hogyan” (Sajtóvisszhang). 8. 61–2.

Pass András: Szépen, jól magyarul. (Sajtóvisszhang). 5. 43. p.

Soós Sándor: Képek a megnyitóról. 32. 30. p.; Képek a szép magyar beszéd versenyről. 32. 38. p.; Képek a külföldiek Szép magyar beszéd versenyéről. 32. 42. p.; Képek a helyesírási versenyről.
        32. 51. p.; Képek a nyelvhelyességi versenyről. 32. 57. p.; Képek a versmondó versenyről.
        32. 61. p.; Képek a retorikai versenyről. Pillanatképek a versenyzőkről. 32. 63–64.
        Arcok a zsűriből.
32. 76. p.

Szigeti Györgyné: A versenyek sajtóvisszhangja és pillanatképek az 1987-es versenyről. 1. 30–45.

Vahl Ottó: Képek az Egyetemi Anyanyelvi Napokról. 8. 47–51; 10. 47–50.

*

A PTE Illyés Gyula Főiskolai Karáról. 33. 41–2.

A szép beszédért. (Sajtóvisszhang). 4. 133. p.

A verseny sajtóvisszhangja. 2. 17–21.

A verseny támogatói. 33. 6. p.

A verseny záróünnepsége. 33. 26. p.

A 30. országos döntő sajtójából. 33. 39-40.

Az országos döntő sajtójából. 31. 50–3.

Az országos döntő támogatói. 31. 6. p.

Képek a díjkiosztóról. 26. 20. p.

Képek a megnyitóról. 26. 15. 17. p.

Képek a megnyitóról. 27. 24. p.

Képek a Szép magyar beszéd verseny győri országos döntőjéről. 21. 73–6.

Képek a záróünnepségről. 1999, 69. p.

Képek a Szép magyar beszéd verseny nyíregyházi döntőjéről. 16. 86–8.

Képek a verseny megnyitójáról. 28. 11–2.

Képek a versenyről. 8. 139–40.

Képek a versenyről. 33. 19–20.

Képek a versenyről és a díjak átadásáról. 28. 19–21.

Képek a versenyről. 26. 1999, 17. p.

Képek a záróünnepségről. 26. 69. p.

Képek az anyanyelvi napok rendezvényeiről. 4. 42–4.

Képek az országos döntőről. 5. 41–4.

Pillanatképek a helyesírási versenyről. 27. 41. p.Pillanatképek a nyelvhasználati versenyről. 27. 47. p.

Pillanatképek a Szép magyar beszéd versenyről. 27. 30. p.

Pillanatképek a versmondó versenyről. 27. 49. p.

 

Sajtóhírek az országos döntőről. 31. 49–50.

Sajtóvisszhang. 16. 89. p.

Szemelvények a verseny sajtójából. 24. 133–5.

Szemelvények az országos döntő sajtójából. 21. 78–80.

 

Beszédek, bevezetők, előszók

Bánffy György: Köszöntő. 21. 64. p.

Biszterszky Elemér: Ünnepi beszéd. 5. 145–8.

Bolla Kálmán: A magyar hangtan válogatott bibliográfiája (1971–1995). 17. 3–4.

Bolla Kálmán: Bevezetés. (Írásművek élőszóban c. szaktanári konferencia). 21. 85–7.

Bolla Kálmán: Előszó. 2. 5. p.; 4. 5–6; 5. 5. p.; 8. 5. p.; 12. 5. p.; 15. 7–8.

Bolla Kálmán: Nyitó szavak. 1. 5–7.

Dr. Frank József megyei közgyűlési elnök megnyitó beszéde. 28. 5–6.

Cseh Sándor: Megnyitó beszéd. 21. 61. p.

Cseh Sándor: Záróbeszéd. 21. 77. p.

Dobos László: Ünnepi köszöntő. 5. 35–7.

Druzsin Ferenc rektorhelyettes megnyitó beszéde. 29. 5–6.

Druzsin Ferenc rektorhelyettes megnyitó beszéde. 32. 5–6.

Füzesi Magda: Az anyanyelv végvárában. 16. 57–8.

Gadányi Károly főigazgató-helyettes záróbeszéde. 31. 34. p.

Gál Sándor: Ünnepi köszöntő. 4. 59–61.

Gál Sándor főigazgató megnyitó beszéde. 31. 7–9.

Göncz Árpád: Köszöntő. 21. 58–9.

Honti Mária: Köszöntő. 21. 62–3.

Izsák Lajos: Megnyitó beszéd. 23. 7–9.

Kányádi Sándor: Ünnepi köszöntő. 8. 135–8.

Kelemen Elemér főigazgató megnyitó beszéde. 26. 1999, 7–8.

Kelemen Elemér pohárköszöntője. 26. 1999, 14. p.

Klinghammer István rektor megnyitó beszéde. 27. 2000, 7–8.

Lator László: Ünnepi köszöntő. 8. 59–60.

Leitner Sándor: Megnyitó beszéd. 24. 69. p.

Leitner Sándor: Záróbeszéd. 24. 137. p.

Martonyi Éva: Köszöntő. 10. 56–7.

Medgyes Péter: Megnyitó beszéd. 18. 5–6.

Petőfi S. János: Beszéd a díjkiosztás előtt. 8. 168–71.

Rádli Katalin: Köszöntő. 16. 55–6, 18. 69–71.

Szabó Miklós: Megnyitó beszéd. 10. 9–11; 16. 7–8; 21. 7–8; 25. 7–8.

Szakonyi Károly: Köszöntő. 24. 70–2.

Szathmári István: Az egyetemi napok elé. 4. 45–6.

Szövényi Zsolt: Az anyanyelv ünnepére. (Megnyitó). 2. 71–3.

Szövényi Zsolt: Köszöntő. 5. 39–40.

Szövényi Zsolt: Ünnepi köszöntő. 10. 58–9.

Szövényi Zsolt: Ünnepi köszöntő. 337–10.. 58–9.

Tüskés Tibor: Rekviem Kórógyért. 10. 60–2.

Vékás Lajos: Megnyitó beszéd. 5. 15. p.

Wacha Imre: Emlékezés Péchy Blankára emlékkiállításának megnyitóján. 10. 63–4.

Összeállította: 1–25: Markó Alexandra és Mártonfi Attila;

                       26–33: Földi Éva

Vissza