Bárczi Géza

1894-1975

 

Kossuth díjas (1952) magyar nyelvész, egyetemi tanár az MTA levelező (1939), rendes tagja (1947). 1932-ben a szegedi, 1938-ban a budapesti egyetem magántanára lett. 1941-ig gimnáziumi tanárként  működött. 1941-től a debreceni, 1951-69-ig a budapesti egyetem tanszékvezető professzora volt.

   1911-től a budapesti egyetemen Eötvös-kollégistaként magyar--latin--görög--francia szakon folytatott tanulmányokat, 1920-ban szerzett magyar--francia szakos tanári diplomát.

 Munkássága kiterjedt a nyelvészet szinte minden ágára, a nyelvtörténeti és leíró ágazatokra és a metodológiára.